A jelnyelv

 A halláskárosodás esetében 2 csoportról beszélünk: 

1.       Siketek

Siketek, azok az emberek, akik hallás útján történő kommunikációra, még hallókészülék segítségével sem képesek.

  Az audiogramjuk min. 90 dB halláscsökkenést mutat mindkét fülön. Ez azt jelenti, hogy az illető egyáltalán nem hall semmit, vagy azt, hogy hallásmaradványa csak az erőteljes mély hangokat észleli.

A siket emberek kommunikációjának fő eszköze egymás között a jelnyelv, a halló emberek között pedig szájról olvasással a beszélt nyelv.

A siketség kb. 50 %-ban öröklött rendellenesség. A fennmaradó 50 % esetén a halláskárosodás szerzett, vagyis betegségnek, balesetnek, születés közben vagy után bekövetkező komplikációnak, illetve valamilyen gyógyszer mellékhatásának a következménye.

2.       Nagyothallók

Akiknek halláskárosodásuk mértéke mindkét fülön 30-90 dB között van.

Hallókészülék segítségével többé-kevésbé megérti hangzó beszédet és ő maga is érthetően beszél, de hangján és kiejtésén érzékelhető a kontroll hiányosságai.

Mivel a hangos kommunikáció számára többé-kevésbé elérhető, a jelnyelvet nem használja. 

 A gyenge beszédkészség esetén előfordulhat, hogy a nagyothalló elszigetelődik, sem a siketek,sem a hallók világában nem érzi jó magát. Ennek folytán pszichés problémái alakulnak ki.

A hallókészülék csak a meglévőhallásukat tudja felerősíteni. A hallássérülések egy része (az ún. idegi eredetű sérülések) nemcsak „gyengítik” a hallást,  hanem „torzítják” is, ezen a hallókészülék sem segít.

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat